Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érzelemküszöbök

2010.01.31
 
 
 

Létem,
 
holnap felőli kétkedése a mának
törött szárnyú vergődése a vágynak.
Lelkem rongyos csipkéit,
ki válla tűri meg?
Élete fonalából,
ki kötöz szélihez?
Lélekodúmba szorult éhes szavak,
engem fájtatva, a csendembe harapnak,
míg lassan torkomra gyűlik a hiány,
s egyszerre nem tudom mi fáj,
lelkem vagy e csontkeret,
mely hordozni született.
Vágylak,
arcok közt arcod keresem,
légy a szerelem kenyerem.
Festenélek színes szavakkal,
kékkel, lilával, s arannyal,
vágyna hozzád sok puha szó,
szerelemmel lázadozó,
ágyadra szórva szirmait,
adnám vágyam virágait.
Álmodom,
ahogy vársz, miként az ünnepet,
lelked asztalát nekem teríted,
jóllakatsz csókkal és mosolyoddal itatsz,
miként csendedbe, tenyeredbe is fogadsz.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.