Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vágyak nélkül

2010.07.15

 

 

...nem az öregség, a kor, határozza meg,
amikor egyszer csak legyintve otthagy a vágy
és beéred azzal ameddig jutottál...
magadra zárod a kertkaput
kimenni úgysem érdekes
hisz mindenütt
egyformák az emberek
elvonulsz...
százszor jobb a természet
ott még tudsz gyönyörködni,
örülni a szépnek,
ahogy egyszer régen örültél
egy-egy kinyújtott kéznek...
akkor még fel sem tűnt a hiány,
hogy  mind csak elvett, mert te adtál
most szétnézel, üres a kamrád
és a pitvar is oly sivár
nincs mit adhatnál...
senkit és semmit nem vársz
tudod, nem  jön a postás,
s mint a szíved
éppoly üres levélszekrényed...
jó ez így, motyogod halkan
semmi nem zavarja nyugalmad
az üres szív is könnyebben dobog
nincs öröm, bánat, nincs a gond...